A kötés türelemre tanít

Az előző posztban eljutottunk odáig, hogy elkészült a yoke, röpke két hét alatt. Csodaszép lett, teljes volt a szerelem, hatalmas az izgalom: vajon olyan szép lesz a munkám, mint ahogy azt elképzeltem? Azt gondoltam, ripsz-ropsz készül majd el a pulóver is, hiszen innentől lezdve csak sima harisnyakötés körbe-körbe, laza kötögetés a a tévé előtt. Hát nem így lett. Nagyon nem… Na de sorjában.

A pulóver törzsének és ujjának a kialakítása

A következő lépés a pulóver törzsének, majd az ujjaknak a kialakítása volt, valahogy úgy, ahogy azt a lenti ábra mutatja. A két ujját egy-egy szálra kell fűzni, félretetnni, a hónalj kialakításához pedig új szemeket felszedni, és aztán kötni körbe-körbe a törzset. Megcsinálni azért nem volt ennyire egyszerű, mint leírni, bele is kavarodtam rendesen, a pulóver háta része, nem értettem hogyan történhetett, de oldalra került… Szóval szépen odafigyelve, szóról szóra kell követni a leírást, de akkor viszont menni fog!

Szuperjól mutatja az ábra folyamatot: ilyen a yoke a szemek elosztása előtt, majd az látszik, melyik szem hová kerül, az ujjakba vagy a törzsbe, végül az utolsó két rajzon a yoke a szemek szétosztása után látható – köszönöm, knitdarling.com!

Talán ez is hasznos lehet: egy videó arról, hogy hogyan szedheted fel a szemeket a karjához, vagy alkalomadtán gomblyukhoz például (sajnos angol stílusban, de ha ettől el tudsz vonatkoztatni, szerintem jól használható, nekem legalábbis ez segített legtöbbet).

Aztán úgy 8-10 cm-et köthettem már, amikor úgy láttam, tulságosan bő lesz a törzse. Ha megnézed a többi munkát – katt ide! – láthatod, hogy egy kicsit A vonalú a terv. Szaporítani kell a minta alatti sorban, aztán lefelé még több helyen. Nézd csak, itt jól látszik a fazon:

Nekem viszont túl bőnek tűnt, ezért visszabontottam egészen a yoke-ig, és nem is szaporítottam többet. Így végül egyenes lett, kicsit hagyományosabb fazon. Így utólag nem tudom, jó döntést hoztam-e (vagyis dehogynem, jól megbántam, hogy nem mertem bevállalni a mintát egy az egyben)… Talán a megszokás miatt történhetett így? Ennyi újdonság után már nem akartam a végén reszkírozni, gondoltam, az a tuti, ahogy annak idején az anyukámtól megtanultam… Vagy már kicsit belefáradtam a minta fordításába, és azt gondltam, magamtól is menni fog? Már nem is tudom, de mindegy is.

Egy szónak is száz a vége, szerintem szép lett! És nagyon büszke vagyok magamra.

Kötött pulóver Fair Isle stílusban
Készen van a Birkin pulóver

Jó nagy meló volt, és jó néhányszor “becsapódtam” közben – azt hittem, kész leszek mondjuk a törzsével a hét végéig, vagy legalább a passzéig eljutok, és akkor hó végére kész az egész. Ez talán október lehetett, már zárt a Balaton… És akkor egyszer úgy tűnt, kész vagyok, de rövidnek éreztem, passzé lebont, hozzáköt még néhány sor.

Augusztusban kezdtem el amunkát, és karácsony lett, mire a fotókkal is elkészültem.

Szóval, ezért mondom én, hogy a kötés türelemre tanít.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.